Odne lea jagi seavdnjadeamos beaivi

Juovlamánu 21. beaivi lea beaivejorggáldat beaivi.

Dá lea jagi seavdnjadeamos beaivi.

Dološ muitalusain muitaluvvo ahte mánus lea erenoamáš fápmu dán áigge.

Mánnu várálaš mánáide

Káren Elle Gaup, gii lea folklorista ja bargá konserváhtoriin Norgga álbmotmuseas Oslos, lea ee. iskan sámiid skábma- ja juovlavieruid.

Son dadjá ahte leat unnán čállon dieđut dán birra.

Muhto adveanta áigi lea áigá jo leamaš bassi áigi, ovdal go risttalašvuohta bođii sápmái. Dološ čállosiin gohčoduvvui dat pasatis áigin, bassi áigin.

Dien áiggi lei mánus erenoamáš fápmu dahje vuoigŋa.

– Muitaluvvo ahte mánnu lei várálaš mánáide skábman, dadjá Gaup.

Dan oaidná earret eará muitalusas Durkkihanváris Guovdageainnus.

Dán muitalusas mánát ihttohalle. Mánnu de bođii smáhkkomuora ala, ja šattai Stállun ja gottii mánáid. Loahpas olles siida šattai geađgin.

• Loga: Durkkihanvári stállu

Gudnijahtte mánu

Eará sajis fas daddjo ahte sámi juovlabassi álggii dainna go mánnu riegádii juovlamánus.

De galggai heŋget rieggá reahpenráigái, dán čađa galggai mánnu báitit.

Dieinna lágiin gudnijahtte mánu.

Maŋŋel go mánnu riegádii, de eai ábuhan dievddut bargat maidege mii dagai rikkeara, eaige ábuhan njuikut.

Nissonolbmot fas eai ábuhan botnit eará go ullu.

Eará sajiin fas lohke ahte sii eai ožžon bargat bargguid maid fertii jorahit, nugo botnit ja botnjat omd. suonaid.

Jus dáid njuolggadusaid rihkko, de fertejedje mánuin seanadit oaffaruššamiin.

Dálki rievdá

Beaivejorggáldat beaivvi birra maid daddjo ahte go beaivi jorggiha, de oažžu vuordit dálkerievdama. Dávjá šaddet bivvalis dálkkit.

Gaup muitala ahte dása maid váikkuha mánnu.

Dávjá lea nu ahte go mánnu riegáda ja lea šaddi mánus, ja go lea lađđá mánnu, de lea čoaskkis, muhtumin ruosti buolaš dálvet.

– Ja dan gal várra leat dološ sámit vásihan bures ja das lea maiddái dálkemearkkat vuolggahuvvon, jáhkkimis, dadjá Gaup ja joatká:

– Gal sis soite maid eará mearkkat maid válde dalle, muhto dan birra eai gávdno čállojuvvon dieđut.

Čuvggoda rievssatlávkkiiguin

Beaivejorggáldat beaivi gohčoduvvo maid beaivvehis beaivin dahje lustejusidjan.

Dán beaivvi lea eananspáppa davvi oassi guhkimus eret beaivvážis.

Nu šaddá dat jagi seavdnjadeamos beaivin, go idja lea guhkimus ja beaivi oaneheamos.

Beaivejorggáldat beaivi lea jogo juovlamánu 21. beaivvi dahje juovlamánu 22. beaivvi.

Beaivvit otnot juohke beaivvi dán beaivvi rádjái, ja maŋŋel dan fas guhkkugohtet.

Daddjo ahte beaivi de guhkkugoahtá ovttain rievssatlávkkiin juohke beaivvi.

Muhto maid dat mearkkaša?

Minuvttain čuvggoda

Davábeale polárasirkela lea ain sevdnjesáigi, ja beaivváš ii iđe. Dattetge ii leat áibbas seavdnjat. Čuovgadeamos áigi beaivvis gohčoduvvo iđitguovssun.

Neahttasiiddus timeanddate.no sáhttá oaidnit man guhkit beaivvit leat iešguđetge báikkis máilmmis.

Guovdageainnus, de odne lea čuovgadeamos áigi gaskal diibmu 09.03-13:48.

Ihttin lea dat áigi minuhtta guhkit. Don beaivve fas guokte minuhtta guhkit.

Ja nie de čuvggoda beaivvis beaivái. Álggos manná hui njozet, muhto dađistaga jođáneappot.

De daddjo ahte beaivvit guhkkot heasttalávkkiiguin.

Giđđajorggáldat beaivvi njukčamánus lea idja ja beaivi lihka guhki.

Ja dál čuvggoda gitta mihcamárijade geassemánus. De beaivi fas jorggiha, ja de ges sevnnjodišgoahtá.