Cuiggoda SNOa gelbbolašvuođa

– Mun cuiggodan SNOa dasgo boazodoalu árbevirolaš- ja fágalaš máhttu ii váldo vuhtii ii guđe ge láhkái. Dat lea mu mielas boastut, lohká Utsi.

Son lea okta dain máŋgga boazosápmelaččain geat leat álmmuhišgoahtán govaid miesseráppiin, ja čuoččuhit ahte goaskin lea lassánan. SNOas ges čuoččuhit ahte gonagasgoaskin ii leat lassánan maŋemus viđa jagis.

Dan deattuha SNO gonagasgoaskimiid fágaovddasvástideaddji Ken Gøran Uglebakken.

– Dat ii leat mihkkege mii geažuha dasa ahte gonagasgoaskimat lassánit Finnmárkkus. Gonagasgoaskinlohku lea leamaš stáđisin dan rájes go mun álgen dán bargui.

Guokte iešguđet ge máilmmi

John Mathis Utsi bargá bohccuiguin Marbolon siiddas Kárášjoga oarjjabeale, orohat 16is. Nugo máŋgga eará boazodoalli leat govvidan Facebookii, de lea son maid vásihan goaskimiid áldoealu bajábeale.

– Mun imaštalan makkár gelbbolašvuohta stáda luonddubearráigeahču olbmuiguin lea, go boazodoallit ja SNOa bargit leat dego goabbat ge máilmmis eallimen, dadjá Utsi.

Utsi eahpida ahte kártenbargu dahkko vuđolaččat.

– Goaskinloguin ii leat mihkke ge rievddalmasaid. Eai dat leat makkár ge earenoamáš váttisvuođat boraspiriiguin. Dát muitala munnje ahte doppe lea juoga mii lea oba boastut, dadjá Utsi.

140-160 gonagasgoaskin bára Finnmárkkus?

SNOa Ken Gøran Uglebakken oaččui ovddasvástádusa boraspirelottiide jagi 2012is. Son čilge ahte ovdal sin leat NINA-dutkit kárten gonagasgoaskimiid logi jagi.

Son dadjá viidásit ahte sii barget gonagasgoaskima lohkamin ekstensiivvalaččat, mii mearkkaša ahte sii eai njulgestaga loga daid, muhto nammaduvvon bargojoavkkut čađahit dan intensiivvalaš lohkama.

Galle gonagasgoaskima gávdnojit Finnmárkkus?

– Dása lea hui váttis vástidit. Dan maid mii diehtit lea ahte mis leat 140-160 guovllu Finnmárkkus. Mis leat veaháš heajos logut nuorta- Finnmárkkus, muhto dáinna mii leat bargamen odne. Mii álggaheimmet dán barggu diibmá ja mii čađaheimmet lohkamiid NINA-bargiiguin, go NINA oaččui doarjaga ohcat ođđa goaskin beassádagaid.

Sáhtát go namuhit logu galle goaskima leat Finnmárkkus?

– Dan lea veadjemeahttun dadjat, go dat lea juste nugo geatkke- ja albbaslohkkan, mas mii lohkat čivgagetkkiid ja čivgaalbasiid. Mii eat loga ovtta ja ovtta lotti, mii lohkát aktiivvalaš báraid, ja Finnmárkui leat lohkán 140-160 goaskinbára mat monnejit.

Uglebakken lasiha vel ahte Finnmárkkus leat duppalit nu olu mearragoaskinat.

• Loga: Mearragoaskin doalvvui máná

Leago oktage orgána mii dárkkistat ahte dis leat rievttes logut?

– Mis lea fágaovddasvástádus ja mii dat iskkat dáid loguid, vástida Uglebakken.

Háliidivččii háhkat ovttasbarggu SNOain

SNO galggašii ovttasbargat boazosápmelaččaiguin, oaivvilda John Mathis Utsi.

– Sii galggašedje ovttasbargat minguin boraspire lohkama oktavuođas ja váldit duođalaččat dán váruhusa maid ealáhus ovddida, ahte boraspiret leat menddo olu dán áigge. Eai han dat leat giellasat maid olbmot muitalit. Dát livččii juo buorre álgu, dadjá son.

Áidna ovttasbarggu maid SNO sáhttá jurddašit lea ahte boazosápmelaččat cavgilit sidjiide gonagasgoaskin beassádagaid.

– Jus lea nu ahte sii dihtet gos gávdná ođđa gonagasgoaskinbeassádagaid, de dieđusge háliida SNO daid dieđuid, dadjá Uglebakken.

Son dieđiha ahte Finnmárkku fylkamanni máksá 15 000 ruvnno dieđuid ovddas, man vuođul sii gávdnet ođđa beassádagaid maid ovdal eai leat merken.