Boahttevaš girjjiin čállá son histtorjjás 1940 logu rájes gitta jagi 2000 rádjai. Guokte leat juo prentejuvvon, golbma leat ges lágádusas vuordimin prentema.
Dál lea Alf-Nilsen Børskog nubbi girji gávdnomis, go dát lea dál almmuhuvvon. Lea Iđut-lágádus Porsáŋggus mii lea álmmuhan su nuppi girjji romána ráiddus masa sus dál juo leat golbma eará girjji juo gárvásit čállon.
Ferte beare čállit
Girječálli Alf-Nilsen Børskog
Foto: Kjell Ivar OlsenBørskog muitala iežas eallenagi smiehttan ahte galggašii čállit dáhpáhusain maid son ieš lea vásihan mánnávuođa rájes Bissojogas gos son riegádii ja bajásšattai. Ii son gal gártan čálligoahttit ovdalgo ealáhahkii manai, muhto dalle fertii beare álgit čállit.
Čállá iđitbottaid
Iežas muitala čállit juohke beaivve, son iđitbeaivve čállá, čállá gitta gaskabeaiáigái, dalle ii šat veaje. Alddes muitala leat olu ságaid ja áiggošii buot dáid čállit jos dál beare dearvvasin bisošii.
Čállá kveana gillii
Son čállá iežas eadnigillii, mii lea kveanagiella, dat lea dat giella mainna son bajášattai Bissojogas ÅPorsáŋggu gielddas Finnmárkkus. Ii son livččii sáhttánge čállit eará gillii danne go dat ii livčče meinnestuvvan. Eai su olbmuid ságat livčče lean vejolažžan fitnet báhpárii eará gillii go dan gillii maid sii Bissojogas hálle.
Ráhkadii ieš grámatihka
Kveana gielas eai leat vel ilbman grámatihkka girjjit. Son lea ieš ferten ráhkadit grámatihka, sojaha sániid sullii nugo sámegielasge sojahit. Son čállá nu mo son kveanagiela oahpai bajásšattadettiin. Nu leatge dál guokte girjji juo prentejuvvon su románaráiddus, ja eanet galggašedje prentejuvvot.
