Gáregasnjárga ahtanuššá seammásgo gielddaguovddážis lea jaskat

Gáregasnjárgii hukseha gielda 15,6 miljon kruvnna ovddas ođđa valástallanvisti dálá skuvlla báldii, ja dat illudahttá nuorra valástalli, Eelis Niityvuopio.

– Buorre buolašin

– Mii beassat dalle buolašin, nugo 40 grádas dálvet, siste speallat sis-bandy ja eat dárbbaš gárvodit nu ollu, dadjá 13 jahkásaš Eelis.

Valástallanvisttis beassá son maiddái gievrudit iežas daid eará valástallansurggiid várás, nu go givlovuodjamii. Eelis lea oainnát mielde Kárášjoga vuodjansearvvis ja go ii leat vuodjamin Kárášjogas, de sáhttá ođđa hálla leat buorre molssaeaktun vuodjamii.

– Mun háliidivččen buvttehit dakkár dássái vuodjamis, ahte beasašin leat mielde vuodjangilvvuin miehtá Suoma. Ollesolmmožin gal jurddašalan livčče vuogas bargun leat valástallama oahpahit earáide, dadjá Eelis.

Ohcejogas gitta, dáppe gis rahppo

Fitnojođiheaddji Hans Rasmus, lea dat ođđa hoteallahuksejeaddji ja son lea meroštallan dan máksit 14 miljon kruvnna.

Ohcejoga márkanis eai leat nákcen doallat hotealla rabasin maŋimuš jagiid, muhto dáppe Gáregasnjárggas gal galgá leat gánnihahtti, muitala Rasmus.

– Mus leat konsuleanttat guorahallan márkandili ja sii lohket dan gánnihahttin, duođašta Rasmus.

Son rehkenastá hotealla gárvánit dál giđa mielde, muhto ii háliit dáhtona gal namahit.

Ođđa girku

Gáregasnjárgii ii huksejuvvo dušše ođđa valáštallanvisti ja hotealla, muhto maiddái ođđa girku.

Muhto Ohcejoga gieldda guovddážii, gal ii huksejuvvo dál mihkkege almmolaš ruđaiguin, muitala gieldda várresátnejođiheaddji, Väinö Guttorm.

– Dát lea dat maŋimuš girku mii huksejuvvo Suomas guhkes áigái. Mun sávan dat livčče gárvvis nu ahte juovlagirku sáhtášii doppe doallat. Giđđadálvvi njukčamánus dat rahppo virggálaččat, muitala báhppa Arto Seppänen.