PÅ NORSK:
(Muitaleaddji: John E. Utsi)
Rohtodávda:
De lei okta boareslágán viissis, jierbmás sápmelaš, mii lei vuodjime deike Ivgubahtii guhkes ráidduin. Ja son vujii ovtta gili čađa ja son vujii nuppi gillái. Ja go son bođii dan gillái, de son gulai ahte dat lea golgame dakkár imaš dávda man ii dieđe oktage olmmoš, muhto sii váruhit ahte dat lea rohtodávda.
De gulai dat sápmelaš ja son árvidii ahte go son vuolgá eret dan gilis, de dat čuovvula hui vissát dat dávda su mielde. De son stellii ráiddus maŋŋálaga, ja sus lei okta duolljegeres, mas ledje duoljit gárrejuvvon dievva gerresa. Dan gerresa son bijai buot maŋemussii dainna jurdagiin, ahte jus dat golgodávda vuolgá su mielde, ahte vai manalivčče daid duljiid gaskii.
Go son lei geargan de son vuoddjái Ivgubahtii dainna guhkes ráidduin, ja son diđii mátki alde ovtta sajis hui stuora joga, mas lei hui stuorra heaŋgi, man badjel manai hui stuora johka, nu ahte dat lei hui stuora goržin, nu ahte bulii vielgadin dat gorži, go manai badjel dan heaŋggi.
De son vujii jur goržegáddái dainna su guhkes ráidduin, ja son stellii nu ahte dat maŋemus geres lei jur dan goržži buohta. De son bisánii ja nuolai dan vuosttaš gerresa ja ránsákii (burggii) juohke saji, muhto ii son vihkon maidege, ja son nuolai ovcci gerresa dainna lágiin, ahte son anii hui váras leigo daid siste miige ipmašiid.
De son bođii dan maŋemus gerresa lusa, dan siste ledje duoljit. De son nuolai dan gerresa, ja son geahčai juohke duolljemáhcis hui várrogasat, ahte leigo miige ipmašiid. De son lei geahččan gaskamuddui daid duljiid, de son huomáhii ovtta duollji alde ovtta vielgadasa guolggaid siste. Dat lei oaidnit dego olbmo snuolga dahe dakkár soarpe-šliive-čolga.
De son árvidii ahte dat lea rohtodávda čuovvume su mielde, ja dat lei mannan duljiid sisa. De son bijai daid duljiid fasttain seamma láhkái ja gárai fasttain dan gerresa hui čavga, ja son časkkii vuohtaráippi gaskat ja hoigadii dan gerresa hui johtilit dan buolli goržái, oktanaga duljiiguin nu movt lei gárrojuvvon. Ja njoammudávda, mii lei náđđume daid duljiid siste šattai maiddái mannat dan goržái, ja dainna lágiin son duššadii dan goddi rohtodávdda.
Ja dan rájis ii gullon šat gosge golgame rohtodávda dain báikkiin. Dainna lágiin olbmot árvidedje, ahte dat lea leamaš rohtodávda daid duljiid gaskkas. Dat lei jierbmás sápmelaš, go hutkái nu ollu ja dainnalágiin bestii máŋga suohkana, nu ahte eai ožžon rohtodávdda badjelasaset.
